Maga László
honlapja
1. BEVEZETŐ
Bevezetés
A prédikáció tanítás, de elsődleges célja nem az ismeretszerzés, hanem a megvalósítás -, különösen is igaz ez az imádság esetében.
1. Mi az imádság?
Az imádság beszélgetés Istennel.
A beszéd és a beszélgetés. „Az imádság személyes kapcsolat Istennel!” (KEK 2558)
Hagyjuk, hogy Isten szóljon hozzánk, figyeljünk szavára!
Szentmise Istentiszteleti Kongregáció (Általános rendelkezések a szentmisére)
Szent csend: Tartalma az alkalomhoz igazodik: a bűnbánatnál és az imádságra való felhívásnál ki-ki magába száll; az olvasmány vagy a homília befejeztével röviden elmélkedik az elhangzottakról; áldozás után pedig szíve mélyén dicséri és imádja Istent.
Hogyan szól hozzánk Isten?
Isten szól hozzánk a Biblia által
Isten írott üzenete a Biblia. Az imádságban az Ő kinyilatkoztatására is felelhetünk. (A legalapvetőbb imakönyvünk a Biblia!)
Isten szól hozzánk emberi természetünk – értelmünk és szívünk - által
Isten úgy alkotott meg minket, hogy kapcsolatot tudjon teremteni velünk. Imádság közben értelmünk és érzelmeink által szól hozzánk. Ezért az imádsághoz hozzá tartozik a csend és figyelem. Figyeljük, hogy „Mi történik bennem?”
A lélek fölemelése Istenhez * (KEK 2559)
* Damaszkuszi Szent János
Az Úrhoz fordulunk. A szív imádkozik. A szív életünk középpontja.
Nem szövegeket mondunk.
Ha ez távol van Istentől, az imádság üres! (KEK 2562) „Si cor non orat, os in vanum laborat!”
Lisieux-i Szent Teréz - Számomra az imádság a szív dobbanása, egyszerű, ég felé küldött tekintet, a hála és a szeretet kiáltása mind a megpróbáltatás, mind az öröm idején.
Két szomjazó lélek találkozása (KEK 2560)
Szent Ágoston - Isten szomjazik, hogy mi is szomjazzunk utána!
Először Ő keres minket, s azt akarja, hogy szeressük. Mi is keressük Őt, mert Nélküle nem teljes az életünk. Az imádságban összetalálkozik Isten és a mi szomjúságunk.
Szövetség
Két egymás iránt elkötelezett, szerető fél találkozása. (KEK 2654)
Az imádság mint közösség (KEK 2565)
Az imádság Isten gyermekeinek élő kapcsolata végtelenül jó Atyjukkal, az Ô Fiával, Jézus Krisztussal és a Szentlélekkel… Az imaélet állapotszerű lét a háromszor szent Isten jelenlétében és a vele való közösségben… Az imádság keresztény, amennyiben kommunió Krisztussal.
2. Istenképünk
Imádságomat, istenkapcsolatomat az határozza meg, hogy milyen kép él bennem Istenről. Ha valaki elnyomó zsarnokot vagy bűntető bírót lát Istenben, az nem akar imádkozni!
A keresztény ember istenképe nem egyéni tapasztalatokra épül, hanem az Egyháznak, azaz Isten népének tapasztalatára, amely egészen Ábrahámig nyúlik vissza. Az üdvtörténet mutatja, hogy Isten, a világ Teremtője a mi mennyei Atyánk, aki személyesen szeret minket, aki a legjobbat akarja nekünk! Az üdvtörténetnek kulcsszereplője Jézus Krisztus, az emberré vált Isten, aki legszebben feltárta előttünk a mennyei Atya szeretetét és megtanított minket imádkozni!
2. HOGYAN IMÁDKOZZUNK?
Bevezetés
Keresztény életünk alapvető megnyilvánulása az imádság. Az imádság (a.) beszélgetés Istennel, (b.) a szív fölemelése, (c.) két szomjazó szív (d.) két szövetségben elkötelezett szerető fél találkozása (e.) és közösség Istennel.
1. Az imádság útjai
Imádság az Atyához
KEK 2664 – Megszólíthatjuk Teremtőnket, mennyei Atyánkat. Ez a gyermek joga. „Jézus nevében” imádkozunk az Atyához.
Imádság Jézushoz
KEK 2665 - Jóllehet az Egyház imája elsősorban az Atyához szóló imádság, minden liturgikus hagyomány tartalmaz Krisztushoz szóló imádságokat. Segítségül hívjuk Őt, Őhozzá folyamodunk.
KEK 2667 - Jézus-ima: A Sinai-hegy, Szíria és az Athosz-hegy lelki emberei által átadott formula ez az invokáció: ,,Jézus Krisztus, Isten Fia, Úr, irgalmazz nekünk, bűnösöknek!\
KEK 2668 - Jézus szent Nevének segítségül hívása az állandó imádkozás összes útja közül a legegyszerűbb.
KEK 2669 - Az Egyház imádsága imádja és tiszteli Jézus Szívét. Imádja a megtestesült Igét és az ô Szívét, mely az emberek iránti szeretetből megengedte, hogy a bűneink átszúrják. A keresztény imádság szívesen követi a Megváltót a kereszúton. A stációk a Pretoriumtól a Golgotáig és a sírig jelzik Jézus útját, aki szent keresztje által megváltotta a világot.
Imádság a Szentlélekhez
KEK 2670 - Az Egyház arra buzdít, hogy mindennap kérjük a Szentlelket, különösen fontos cselekedeteink kezdetén és végén.
Pünkösdi vesperás - Jöjj, Szentlélek Úristen, töltsd be híveid szívét, és szeretetednek tüzét gyullaszd föl bennük!
Bizánci vesperás - ,Mennyei Király, Vigasztaló, Igazság Lelke, mindenütt jelenlévő és mindeneket betöltő, javak kincstárnoka és élet kiszolgáltatója, jöjj és lakozzál mibennünk, tisztíts meg minket minden szennytől és üdvözítsd lelkünket, Te, aki jó vagy!
Közösségben Isten szent Anyjával
2673 Az imádság összekapcsol bennünket az egyetlen Fiú személyével, s ezáltal Jézus Anyjával. Mária, az Ô Anyja és a mi Anyánk. Így születtek meg a Jézus és az Egyház Anyjához szóló imádságok, oly módon, hogy Krisztus személyére koncentrálták.
Üdvözlégy Mária
KEK 2678 - Nyugat középkori jámborságában alakult ki a rózsafüzér-imádság, a zsolozsma népszerű helyettesítéseként. A rózsafüzér az evangélium imádkozása!
Keleten, majd Nyugaton is az Istenanyához szóló himnuszokat és népi énekeket. Gyermeki szeretet, ragaszkodás.
Közösségben a szentekkel
A szentek példaképeink, égi testvéreink. Kérjük közbenjárásukat, hogy példájukat kövessük.
2. Az imádság módjai
KEK 2721 - A keresztény hagyomány az imaéletnek három fő kifejezési formáját őrzi: a szóbeli imát (oratio vocalis), az elmélkedést (meditatio) és a szemlélődő imádságot (contemplatio).
A szóbeli imádság
Az ember test és lélek. Kifejezi testtartásával is azt, ami szívében van . Ezért fontos a felállás, a térdelés, a meghajlás stb. Amit érzünk, azt ki is mondhatjuk.
Jézus imádkozta zsinagóga liturgikus imádságait; fölemelte hangját személyes imádsága kifejezésére, az Atya ujjongó dicsőítésétől a Getszemáni kert halálfélelméig. Egy szóbeli imádságot tanított meg, a Miatyánkot.
A imádság tartalma
Áldás és imádás
KEK 2626 - Az áldó imádság az ember válasza Isten ajándékaira: mivel Isten megáld, az emberi szív viszonzásul áldást tud mondani Neki.
KEK 2628 - Az imádás az ember alapvető magatartása, aki Teremtője színe előtt teremtménynek ismeri el önmagát. Magasztalja az Úr nagyságát. Az imádás a szellem leborulása a ,,dicsőség Királya\ előtt, aki ,,mindig nagyobb\, aki háromszor szent és mindenekfölött szeretetreméltó.
Kérő imádság
A Mindenható Atyához, a feltámadt Krisztushoz való fordulás.
Anthony Bloom – A bizalom megnyilvánulása
A keresztény kérés középpontja Isten országának eljövetele. Bármi szükségben, mindenféle helyzetben elmondhatjuk kérésünket.
Bocsánatkérés/Engesztelő imádság
Bűnösök vagyunk, gyakran nem a krisztusi értékrend szerint élünk, nem vagyunk jó követői Urunknak. ,,Isten, irgalmazz nekem, bűnösnek\
A közbenjáró imádság
A közbenjárás olyan kérő imádság, mely hasonlóvá tesz bennünket Jézus imádságához. Az első keresztény közösségek szüntelenül imádkoztak egymásért
A keresztények közbenjáró imádsága nem ismer határokat: szól ,,minden emberért, mindazokért, akik a hatalmat gyakorolják\ (1Tim 2,1--2), még azokért is, akik nekik rosszat tesznek, az üldözőkért, és azok üdvösségéért, akik elutasítják az evangéliumot.
A hálaadó imádság
KEK 2637 - A hálaadás nagyon jellemző az Egyház imádságára. Krisztus megszabadítja a világot a bűntől és a haláltól.
,,Adjatok hálát mindenért, hiszen Isten ezt kívánja tőletek, akik az Ô Jézus Krisztusához tartoztok\ (1Tesz 5,18). ,,Legyetek kitartók és éberek az imádságban és a hálaadásban\ (Kol 4,2).
Személyes életünk ajándékai
Legszentebb hálaadás a szentmise (Eucharisztia)
A dicséret imádsága/Dicsőítés
KEK 2639 - A dicséret egész közvetlenül Istennek ismeri el Istent. Önmaga miatt énekel Neki, dicsőíti Őt, nem azért, amit tesz, hanem, mert Ô VAN.
Pl. Krisztus - ősegyház
KEK 2643 - Az Eucharisztia Kelet és Nyugat hagyományai szerint a ,,dicséret áldozata\.
Az elmélkedés
KEK 2705 - Az elmélkedés, meditáció elsősorban keresés. Az értelem tevékenysége. Az elmélkedő próbálja megérteni, hogy miért és hogyan lehet keresztény módon élni. ,,Uram, mit kívánsz, hogy cselekedjem?\Általában könyveket használunk segítségül, melyek a keresztényeknek rendelkezésükre állnak: Szentírás, a lelkiélet atyáinak írásai, lelki irodalom, rózsafüzér stb.
Loyolai Szent Ignác – LÁSS, ÍTÉLJ, CSELEKEDJ!
A szemlélődés
A szív tevékenysége. A hit tekintetének Istenre való szegezése, hallgatag szeretet.
Avilai Szent Teréz - A belső ima megítélésem szerint nem más, mint barátság, melyben gyakran négyszemközt beszélünk azzal, akiről tudjuk, hogy szeret minket.
A szemlélődő ima azt keresi, ,,akit szeret a lelkem\.
Keresztes Szent János – A szemlélődő imádság ,,a hallgatag szeretet beszéde”
Pl. Viennayi Szent János és a parasztember - Én Őt nézem, Ô meg engem néz.
KEK 2711 - A szemlélődő ima hasonlít a szentmiséhez: Levetjük álarcainkat, és szívünket újra a minket szerető Úr felé fordítjuk, hogy átadjuk neki magunkat, mint áldozati adományt, melynek meg kell tisztulnia és át kell változnia.
A szemlélődő ima szövetség kapcsolata, melyet Isten a szívünk mélyén kötött velünk. A szemlélődő ima kommunió.
Jézus tekintetének fénye megvilágosítja szívünket, megtanít arra, hogy mindent Isten igazságának és emberek iránti együttérzésének fényében lássunk. A szemlélődő ima által jobban megismerjük az Urat, hogy jobban szeresse és kövesse Őt.
Befejezés
Gyakoroljuk a különböző imádságokat, keressük azt, ami legközelebb áll hozzánk, s így csatoljuk életünket egyre inkább Urunkhoz, Istenünkhöz!
3. MIT IMÁDOZZUNK?
Bevezetés
Elmúlt héten arról elmélkedtünk, hogyan imádkozunk? Imádkozhatunk a Szentháromság személyeihez. A Szűzanyának és a szenteknek kérhetjük közbenjárását.
A nyugati Egyház hagyományában megkülönböztetjük a szóbeli imádságot, az elmélkedést és a szemlélődést.
1. Liturgikus imádságaink
Szentmise
A legszorosabb találkozás Krisztussal. Fons et culmen. Csúcs és forrás. Isten 2 asztalról táplál minket: az Ige és az Eucharisztia asztaláról. A Teremtő és Üdvözítő Isten igéjét halljuk, aki mutatja az igaz élet útját, az örök életre vivő ösvényt!
Emlékezünk az utolsó vacsorára, odaadására, s egyek leszünk Krisztussal. A mennyország elővételezése.
Szentségek
A szentségek Krisztus által rendelt jelek, amelyek által Istentől kapunk különféle kegyelmet. 6 szentség (1, 2, 4-7) életünk döntő pillanatában, határhelyzeteiben ad segítséget. Ilyenkor jobban átéljük korlátainkat, törékenységünket és nyitottabbak vagyunk Istenre.
Az Eucharisztia a mindennapok szentsége.
Zsolozsma
A nap megszentelését szolgáló imádság. Papok és szerzetesek mellett a híveknek is ajánlja az Egyház. 5 imaóra: Reggeli és esti dicséret, napközi és befejező imaóra; olvasmányos imaóra. Felépítése: himnuszok, zsoltárok, szentírási részek, lelki olvasmányok, könyörgések.
Rózsafüzér/Szentolvasó
Az egyszerű nép a 150 zsoltár helyett 150 Miatyánkot, majd 150 Üdvözlégy Máriát. A kettőből született a mai rózsafüzér.
II. János Pál pp. – Máriával szemléljük Krisztus arcát. Örvendetes (Jézus nyilvános működése előtti események), világosság (Jézus nyilvános működésének eseményei), fájdalmas (Jézus szenvedése és megváltó halála), dicsőséges rózsafüzér (Húsvét utáni események)
A rózsafüzér az evangélium foglalata, a rózsafüzér mondaása az evangélium imádkozása!
Keresztút
Krisztus szenvedését idézzük fel és elmélkedünk azokról 14 vagy 15 stáció alapján, azzal a hittel, hogy Krisztus keresztje és feltámadása által váltotta meg a világot. Első keresztutat Jézus végezte az Antónia-várból a Golgotáig. Már az ősi időkben sokan elmentek Jeruzsálembe, hogy végigjárják ezt az utat. Később hazatérve utánzatokat készítette a keresztútról, kezdetben dombokon, mint a Golgota képmásán. Az állomások száma változó volt, a 14 állomás a 18. sz-ban alakult ki.
Szentelmények
Az Egyház imádságai, amelyek által tárgyakra, személyekre kérjük Isten áldását. Vízszentelés, házszentelés, Gyertyaszentelés, torokmegáldás, hamvazkodás, barkaszentelés stb.
Szentségimádás
A középkorban kialakult Eucharisztia előtti imádság.
Litániák
litánia = esdeklés, könyörgés (Különféle tartalmú válaszos imádság. Bevezetőben a Szentháromság személyeihez, befejezésül Krisztushoz, az Isten bárányához fohászkodunk.)
Mindenszentek litániája
Szentháromság segítségül hívása, Szentek közbenjárásának kérése, A rossztól való szabadulás kérése, természetes és természetfeletti javak kérése (Legrégebbi litánia, amelyet többek között imádkozunk keresztelés alkalmával és Húsvét vigíliáján.)
Jézus nevének litániája
Név = személy. Összefoglaljuk mindazt, amit Jézus nevéről vallunk, tudunk, érzünk.
Jézus szíve litániája
Krisztus örök szeretetét ünnepeljük és dicsérjük benne a Szentírás és hitünk tanítása alapján.
Lorettói litánia
Lorettóból származó imádság, amelyben különböző Szentírásból vett neveken szólítjuk meg Szűz Máriát. Imádkozzuk május hónapban.
2. Személyes imádságaink
Kötött vagy saját szavakkal.
Reggeli és esti imádság
Istennel kezdjük és zárjuk a napot. Ez keretet ad napjainknak.
Imádság a kísértésben
Szalézi Szent Ferenc – Amint a gyermek veszélyben a szüleinek kiált, úgy cselekszik a keresztény ember is.
Étkezés előtt és után
Pl. Az állatok nem imádkoznak étkezés előtt, de az ember hálát ad Istennek, mert tudja, hogy élelme nemcsak a föld termése, hanem Isten ajándéka is.
Röpimák
4. században remeték kezdték használni, akik állandóan Isten jelenlétében kívántak lenni.
Szent Ágoston – A hosszú imádság közben elszórakozik elménk, de ez nem történik meg rövid imádságainkkal.
Jézus-ima
3. Családi imádságok
Áldott a család, ahol közösen imádkoznak. Adventi gyertyagyújtás. Esti ima stb.
Szentírás – Ének – Engesztelő imádság
Befejezés
Legyen szent számunkra az imádság, kössük általa életünket Istenhez!
4. AZ IMÁDSÁG KÜZDELME
Bevezetés
Carlo Caretto – Az imádság küzdelem („Az égő csipkebokor”)
Az imádság nemcsak ajándék és lehetőség, hanem küzdelem és kemény harc. Ki ellen kell küzdenünk? Önmagunk és a Kísértő ármánykodásai ellen, aki mindent elkövet, hogy az embert az imádságtól visszatartsa.
1. A lelki restség
2733 Egy kísértés a lelki restség (acedia). A lelki élet atyái a lelki restségen bizonyos lelki depressziót értenek, ami az aszkézis lanyhulásával, az éberség csökkenésével és a szív elnehezülésével jár.
Karl Barth – A legsúlyosabb a főbűnök közül a lelki restség
2. Téves felfogások
Az imádság olyan elfoglaltság, amely nem egyeztethető össze egyéb teendőivel. Haszontalan tevékenység. Sok embernek nincs rá ideje. Pedig Teremtő és Üdvözítő Istenével van együtt az ember. Mások menekülésnek tekintik – Szentek példája cáfolja ezt: Az embereket és a világot Isten szemével nézzük és végezzük munkánkat. Szebbé és jobbá tesszük világunkat.
3. Kicsinyhitűség
KEK 2732 - A leggyakoribb és legrejtettebb kísértés a kicsinyhitűségünk. Ez a tényleges rangsorolásban fejeződik ki. Amikor imádkozni kezdünk, ezer sürgetőnek vélt teendő és gond tűnik fontosabbnak. Ha az imádságot választjuk, ez szeretetünk jele!
Néha úgy fordulunk az Úrhoz, mint végső menedékhez; de vajon valóban hisszük ezt? Tényleg végső menedékünk, szövetségesünk-e Ő?
4. Szórakozottság
A lélek elszórakozása föltárja, hogy mihez kötődünk, és ennek alázatos tudatosítása Isten színe előtt növelni tudja az Iránta való szeretetünket, teljesen fölajánlván neki a szívünket, hogy Ô tisztítsa meg.
Segítség lehet egy tárgy (kereszt, szentkép, gyertya stb.)
Azok a gondolatok jutnak eszünkbe, amelyek foglalkoztatnak. Ezeket is belefoglalhatjuk imádságunkba.
5. Szárazság
A másik nehézség a szárazság, amely része annak az imádságnak, melyben a szív kifosztott, nem érzi a gondolatok, emlékezések és a lelki érzések ízét sem.
Keresztes Szent János – A lélek sötét éjszakája, az érzékek éjszakája
Ez a tiszta hit ideje, mely hűségesen Jézussal marad a halálfélelemben és a sírban.
6. Csalódás önmagunkban
Csalódással a bűnös voltunk miatti méltatlankodástól stb. A konklúzió mindig ugyanaz: minek imádkozni?! Ezen akadályok leküzdéséért alázatosan, bizalommal és kitartóan kell harcolnunk.
7. Gyermeki bizalom hiánya
Egyesek abba is hagyják az imádságot, mivel úgy gondolják, hogy kérésük nem talál meghallgatásra.
Miért panaszkodunk, hogy nem találtunk meghallgatásra?
Mindenekelőtt egy ténymegállapításnak meg kellene döbbentenie minket. Amikor Istent dicsérjük vagy jótéteményeiért általában hálát adunk, alig törődünk azzal, hogy vajon imádságunk tetszik-e Neki. Ezzel szemben mi elvárjuk, hogy lássuk kérésünk eredményét. Vajon milyen az istenkép, amely imádságunkat indítja: egy fölhasználandó eszköz vagy a mi Urunk, Jézus Krisztus Atyja?
,,Megfelelő javakat\ kérünk-e Istentől? Az Ô Lelkével kell imádkoznunk, aki a szabadság Lelke, hogy valóban megismerhessük, mi az Ô vágya.
Befejezés
Keresztség szertartása – Kereszteltek olaja
A hitélet küzdelem, s ez igaz az imaéletünkre is. Segítsen Krisztus, a Győző, hogy tudjuk vállalni a küzdelmet a gonosz és gyarló énünk ellen!
5. AZ IMÁDKOZÓ JÉZUS – MIATYÁNK (BEVEZETÉS)
Bevezetés
A Szentlélek és Jézus tanít meg imádkozni. Az imádkozó Jézus – Az Úr imája
1. Az imádkozó Jézus
A/ Jézus imádkozott
Az imádság nem a tehetetlen ember menekülése; nem a reménykedõ ember illúziója; nem elõírás, nem kötelesség.
Az imádság a fiú elõjoga, aki bárhonnan, bármikor kiálthat Istenhez, aki tudja, hogy van Atyja, aki meghallgatja õt és válaszol neki (egyszer úgy, hogy megadja, amit kérünk, máskor úgy, hogy nem adja meg azt nekünk)!
Mi is szólhatunk az Atyához, mert Jézus által gyermekei lettünk!
Gonosz kísértése: Bűnös vagy, ne fordulj most Istenhez. Akkor imádkozz, ha minden rendbe jön! - Éppen Isten teszi rendbe életünket, ilyenkor még sürgetõbb, hogy Hozzá forduljunk!
B/ Jézus sokat imádkozott
Jézus gyakran imádkozott: hajnalban vagy éjszaka, döntések előtt és másokért; egyedül és másokkal. Számára az imádság olyan volt, mint a lélegzetvétel. Isten szeretetével töltekezett az imádságban, majd azt adta át a tanításban és tetteiben.
Ha Õ sokat imádkozott, akkor mennyivel inkább rászorulunk mi emberek az imádságra. Gyakori kibúvónk: "Sok a munkánk!"
Luther - Ha egy nap kétszer-háromszor annyi dolgom van, kétszer-háromszor annyit imádkozom!
C/ Jézus az Atya akaratát kereste imádságában
Jézust imádságában és tetteiben is az Atya akarata vezérli. Elmondja saját kéréseit, de mindig hozzá teszi: "Ne az én akaratom, hanem a Tied valósuljon meg!"
Mondjuk el kéréseinket, de ezzel a lelkülettel: "Legyen meg a Te akaratod!" Ne azt várjuk, hogy az Atya mondjon igent kéréseinkre, hanem mi mondjunk "Ament" az Õ végzéseire, terveire!
2. Az Úr imádsága
Mt 6,9-13 és Lk 11,2-4 Máté szerint a hegyi beszéd során - Lukács evangéliumában az apostolok - akik, mint minden zsidó ember sok imádságot tudtak, de mégis felismerik, hogy az Úr mélyebb, bensõségesebb viszonyban van Istennel - kérik Jézust, hogy tanítsa õket imádkozni, s az Õ válasza a Miatyánk. Lk szövege a rövidebb, s valószínűleg a régebbi is.
Kezdettõl fogva használták, minden kenyértörés során. Különleges tisztelettel mondták, hiszen ez az "Úr imádsága", s ezért is nevezzük legszentebb imádságnak.
Didaché (2. század - 8,2) - A hívek naponta háromszor imádkozták
Tertulliánusz (220 +) Az evangélium foglalata
Szent Ágoston (+ 431) - Ha átfutod a Szentírás minden imádságát, úgy vélem, nem fogsz találni semmit, amit az Úr imája ne tartalmazna és ne foglalna magában.\
Nagy Szent Gergely pápa (+ 604) – Úgy tekint az Egyház rá, mint tökéletes imádságra, amit az Úr adott”, ami alkalmas előkészületi ima a szentáldozásra.
Ez az imádság átöleli egész életünket: ezt imádkozták keresztségünk alkalmával, ezt mondják majd koporsónknál; imádkozzuk a szentmiséken és a szentségek kiszolgáltatásakor; imádkozzák más keresztény felekezetek is, s azok is, akik már elszakadtak Istentõl. Közel 1 milliárd ember imádsága a Miatyánk!
Középpontja Isten
Vele kezdõdik, s ha a záródoxológiát tekintjük, akkor Vele is végzõdik az imádság. Elsõ helyen Õ áll! (Ez mindig igaz Jézus imádságaira.)
Milyen a mi imádságunk? - Sokszor csak magunk körül forgunk: imádkozunk magunkért, ügyeinkért, szeretteinkért. Gyakran csak az ajándékot akarjuk, s közben nem törődünk az Ajándékozóval! Ne rendeléseket nyújtsak be, hanem szívemet nyissam meg Isten elõtt!
Jézus megtanít arra, hogy elmondjuk kéréseinket, de elsõ helyen Isten álljon! Tulajdonképpen kérések sorozata a Miatyánk: az elsõ 3 kérés Istenre (Te-kérések) a másik 3 az emberre (mi-kérések) vonatkozik.
Benne van a Szentháromság Isten
Kenyeret kérünk az Atyától - aki Teremtõ és Fenntartó – Bűnbocsánatot kérünk a Fiútól - aki Szabadító és Megváltó, s aki szenvedése és halála árán váltott meg minket - Segítséget kérünk a Szentlélektő a gonosz elleni küzdelemben - aki Erõsítõ, Támogató, Vezérlő, Megvilágosító és Vigasztaló!
William Barclay - Amikor kenyeret esdeklünk, vagyis földi életünk fenntartásáért imádkozunk, akkor ez a kérés rögtön az Atyaistent juttatja eszünkbe, aki Teremtő és minden élet Fenntartója. Amikor bocsánatért könyörgünk, akkor gondolataink azonnal a Fiúistenre irányulnak, Jézus Krisztusra, aki Szabadítónk és Üdvözítőnk. Amikor segítséget kérünk a jövőbeli kísértések idején, akkor a kérés gondolatainkat közvetlenül a Szentlélekistenre irányítják, aki Vigasztaló, Erősítő, Megvilágosító, és életünk Vezére és Kormányzója.
Benne van az egész ember
Testi-lelki szükségünket egyaránt Isten elé vihetjük. Jézus élete azt mutatja, hogy Isten együttérzõ személy, aki nemcsak bűnbocsánatot ad a beteg léleknek, hanem gyógyítja a megtört testet. (Nem keresztény, hanem idealista gondolkodás az, ami szerint a test a lélek börtöne.)
Benne van jelenünk, múltunk és jövőnk! Jelen - kérjük a mindennapi kenyeret, életünk fenntartását; Múlt - bocsánatot kérünk hűtlenségünkért, bukásainkért; Jövõ - segítséget kérünk a kísértésekben, a jövõt Isten kezébe tesszük!
William Barclay - Először a kenyeret kérjük, vagyis azt, ami szükséges a létfenntartáshoz, s ezáltal a jelen szükségeit visszük Isten trónusa elé. Másodszor bocsánatot kérünk, s ezzel a múltat visszük Isten jelenlétébe. Harmadszor segítséget kérünk a kísértésben, vagyis a jövőnket Isten kezébe helyezzük. E három rövid kérésben arra kapunk tanítást, hogy tegyük a jelent, a múltat és a jövőt Isten kegyelmének zsámolyához!
6. MIATYÁNK, AKI A MENNYEKBEN VAGY
1. Isten Atya
Isten az Atyánk Jézus által
Az imádság elején Isten áll. Atyának nevezzük Őt. Nem új megszólítás ez. ÓSZ 15x, Jézus 174x használja az arám Abba kifejezést. Jézus a hétköznapi élet kifejezésével, családiasan, bensőséges szeretettel, gyermeki bizalommal szólítja meg Izrael Szentjét, s erre tanít minket is. Az atya az élet forrása és szerető személy. Mindez tökéletes értelemben egyedül Istenről mondható el.
Ez hitigazság és evangélium: Isten nem fogalom, istenség, ősanyag, végső ok, legfőbb intelligencia -, hanem valóságos személy: világot és embereket szerető Atya! Olyan igaz, mint egy földi édesapa.
Isten gyermekei vagyunk
II. Vatikáni Zsinat - Az Úr imádsága által az Atya kinyilatkoztatásával együtt önmagunkról is kinyilatkoztatást kapunk.
Isten gyermekei vagyunk! Ez tény és feladat!
Ha Atyának nevezzük Őt, akkor törekedjünk az állandó megtérésre, arra, hogy a bűn rabságából eljussunk a fiúság állapotába!
Az nevezheti Istent Atyának, aki Neki engedelmeskedik és nem az ördögnek. Nem imádkozhatja a Miatyánkot az, aki engedetlen az Úr iránt. Életünkön látszódjék meg, hogy Isten gyermekei vagyunk és Neki engedelmeskedünk!
2. Isten mindnyájunk Atyja
William Barclay - Figyelemreméltó, hogy Úr imádságában soha nem fordul elő az én, enyém, engem kifejezés. Elmondhatjuk, hogy Jézus azért jött, hogy elvegye életünkből ezeket a szavakat, s ezek helyébe a mi, minket és mienk szavakra tanított.
Jézus által nemcsak Atyát, hanem testvéreket is kaptunk: ha ugyanis Isten az Atyánk, akkor a másik embert testvérnek kell tekinteni!
A bűn elszakította az embereket, Jézus azonban összegyűjti őket, lerombolva a népek, kultúrák, felekezetek közötti válaszfalat!
Káini kérdés: Őrzője vagyok-e testvéremnek? – Jézus válasza: Az bizony!
Nincs „én Istenem”, nincs „magyarok Isten”, akivel meg lehetne veretni egy másik embert vagy népet!
A Miatyánkot nem imádkozhatjuk baltával a kezünkben, gyűlölettel szívünkben. Két lehetőség van: elfogadjuk a másik embert testvérnek, vagy hazudunk, amikor imádkozunk!!
Ha neheztelünk valakire – ami előfordulhat, mivel nem vagyunk mentesek az indulatoktól sem – imádkozzunk érte, s Isten elveszi haragunkat!
3. Isten mennyei Atya
A menny Isten fönségét jelzi! Ő minden felett áll. Ha Ő a mi Atyánk, közeledhetek Hozzá bizalommal; de mivel Ő mennyei Atya nem fordulhatok Hozzá bizalmaskodva! Imádságaim alaphangja a tisztelet kell, hogy legyen!
Ha Isten mennyei Atya, akkor bizalommal kérhetem, mert nemcsak jóságos, hanem hatalma is van arra, hogy megadja mindazt, amire szükségünk van! Aggodalmaskodás helyett a kérés a keresztény ember jellemzője!
Amikor Istennel élünk, akkor megjelenik a földön a menny.
Mi van a mi otthonunkban: a menny vagy a pokol? Van-e helye ott Jézusnak vagy nincs? Mi van a mi szívünkben: a menny vagy a pokol? Mi árad ki belőlünk?
Bonhoeffer - A pokol kellős közepében is a mennyországban érzem magam Jézus Krisztussal!
4. Miért engedi?
Gyakori kérdésünk: Ha Isten jóságos és mindenható Atyánk, aki javunkat akarja, akkor miért van annyi rossz! Miért nem akadályozza meg a háborúkat, az erőszakot, a betegséget, a szenvedést, a halált stb. Örök emberi kérdésünk a miért?
A/ Szabad akarat és emberi bűnök
Kezdetben Isten jónak alkotta a világot. Megteremtette, rátekintett és látta, hogy a világ, amelyet alkotott, jó! Legdrágább teremtményének, az embernek két nagy ajándékot adott: életet és szabadságot. A szabad akaratot az ember jóra, de rosszra is használhatja. A világban lévő sok rossznak (veszekedés, erőszak, bűnözés, nélkülözés stb.) maga az ember az okozója! Bűnével szenvedést hozhat önmaga és mások számára
Pl. Picasso – Guernica (Kinek a műve ez? – Ez az önök műve!)
B/ Magasabb szervezettség, titokzatosság
Másrészt vannak számunkra megmagyarázhatatlan dolgok, amelyeket elménkkel nem érhetünk fel. „Isten útjai nem a mi útjaink, az Ő gondolatai nem a mi gondolataink!” (Iz 55) Ő magasabb szervezettségben valósítja meg üdvözítő tervét, mint azt szűk látókörű gondolkodásmóddal megérthetnénk!
A szenvedés, a betegség a halál összetörhet, de közelebb is vihet Istenhez és másokhoz, ha a hit szemével tekintjük. A szenvedés együttérzőbbé tehet mások fájdalmával szemben, sőt még a halálban is felismerhetjük, hogy odaát Jézus vár reánk, és a sír, az új élet kapuja! „Az Istent szeretőknek minden javukra válik!” (Róm 8,28)
Szent Ágoston - Értsük meg, hogy Isten egy orvos és a szenvedés orvosság az üdvösség elnyerésére.
Salkaházi Sára - Ó ha tudnám egész értékében megérteni, megbecsülni, értékelni a szenvedést. Akkor örömmel fogadnék mindent… Milyen jó az Úristen,hogy mindig és újra és újra megpróbál...
A rossz problémájával kapcsolatban elmondhatjuk: Isten valami nagyobb jó érdekében megengedheti a rosszat; a végső válasz azonban titok marad a teremtmény előtt!
7. A TE-KÉRÉSEK
Bevezetés
A Miatyánk szerkezete: megszólítás után kérések
3 Istenre – 3 emberre
1. Szenteltessék meg a te neved!
Élettapasztalat
Az Atya neve se objektíve, sem szubjektíve; se a világban, sem az egyén életében nem szentelődik meg: az emberek tettek és szavakkal káromolják Istent! Vannak, akik emberi, sőt talán ördögi vállalkozásokhoz hívják segítségül az Ő nevét! Sokan elszakadtak Tőle, s bálványokat gyártanak maguknak helyette! Erkölcsi métely, romlottság járja át a világot és az emberek szívét –s úgy látszik, ott a földön nem szentelődik meg Isten neve!
Isten nevei
A Bibliában a név nem csupán cím vagy megkülönböztetésre használt kifejezés, hanem feltárja az illető személy természetét, lényegét, karakterét! Név = személy
A mai magyar nyelvben utal rá e mondat: „Ne hozz szégyent a nevemre!” = Ne hozz szégyent rám!
Isten leggyakoribb nevei a Bibliában:
b/ Ószövetség b/ Újszövetség
Jahve (l. Kiv 3,14) = Aki van Abba = édes Atyánk (Mt 6,9)
Úr = minden felett áll Agape = Szeretet ( Jn 4,16)
Szenteltessék meg a Te neved
Hagiosz = szent, különböző minden másnál
Szenteltessék meg a Te neved! = Elismerjük, hogy Isten szent és úgy viszonyulunk Hozzá! Mindenki másnál különb helyet, első helyet adunk Neki életünkben, mindenki másnál jobban szeretjük Őt. Szavakkal és életünkkel (Isten élő személy, engedelmeskedünk, gyermeki bizalommal szeretjük)
Szent Ciprián (258 +) - Ô mondta: ,szentek legyetek, mert Én szent vagyok …azért könyörgünk, hogy mi, akik a keresztségben megszenteltettünk, megmaradjunk abban, amit elkezdtünk. És ezt napról napra kérjük.
2. Jöjjön el a te országod!
Isten országa
Jézus tanításának központi témája: „Az idő betelt, közel van az Isten országa!”
A görög baszileia szó jelentése: királyság, ország, uralkodás. Isten országa akkor jön el, amikor az emberek teljesítik Isten akaratát.
Jelenbeli valóság: „Isten országa köztetek van!” (Lk 17,21)
Eljövendő valóság (eljöveteléért imádkozni és tenni kell)
Imádkozzunk Isten országának eljöveteléért!
Szakítsunk mindazzal, ami távol tart attól. Cselekedjük Isten akaratát az élet minden területén! Ne mi akarjuk Neki előírni, hogy mit tegyen, hanem keressük és cselekedjük az Ő akaratát!
3. Legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is!
Tartalomban kiegészíti az előző kérést (Lk kihagyja)
Mi Isten akarata?
„Isten akarata, hogy minden ember üdvözüljön és az igazság ismeretére jusson!” (1 Tim 2,4)
„Isten az üdvösség elnyerésére szánt minket Urunk Jézus Krisztus által… (1 Tessz 5,9)
Isten akarata, hogy boldogok legyünk, s üdvözüljünk! Ő a legnagyobbat, a legjobbat kívánja megadni nekünk! Isten akarata nem választható el a szeretetétől!!
Legyen meg a Te akaratod a mennyben és a földön
A zsidó ember 2 véglet kifejezésével jelölte meg a teljességet (merizmus). Az ég és a föld a mindenséget jelöli!
Kérés értelme: Mindenütt és mindenkor Isten akarata valósuljon meg!
Aranyszájú Szent János (407+) - Már ne legyen különbség az ég és a föld között. A tévedést kigyomlálják és elültessék az igazságot, zárjanak ki minden gonoszságot és térjen vissza az erény.
Könnyű kimondani, hogy inkább Isten akarata legyen meg, mint elszabaduljon a pokol, az emberek háborúzzanak és bombák szaggassák fel a földet! De nehéz kimondani akkor, amikor saját akaratunk ütközik Isten akaratával!
Jézusnak életébe került, hogy ezt a kérést komolyan vette. Ha komolyan vesszük e kérést, az nekünk is az életünkbe kerül: el kell pusztulnia az ó embernek, akit a bűn vezérel, s egy új embernek (krisztusi ember) kell megszületnie!
Legyen személyes döntésünk, hogy bizalommal és szeretettel elfogadjuk Isten akaratát, aki tudja, mi a legjobb nekünk
8. A MI-KÉRÉSEK 1. KENYÉR ÉS BŰNBOCSÁNAT
Bevezetés
A Mi Atyánk második részében az emberről van szó: elmondjuk a jelenre, a múltra, a jövőre vonatkozó kéréseinket
1. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma
Értelmezések
Egyházatyák
Az Eukarisztiából való részesedést (Miatyánkot a kenyértörés alkalmával imádkozták. Napi táplálék mellett az Oltáriszentség is.)
Szent Ágoston - Az Eucharisztia tehát mindennapi kenyerünk
Lelki táplálék – Isten igéje (Mt 4,4 „Nemcsak kenyérrel él az ember”) Szívünk, lelkünk is táplálék után szomjazik.
Szent Ágoston - Az Egyházban naponta olvasmányokat hallgattok, az mindennapi kenyér; az is, hogy himnuszokat hallgattok és mondotok, mindennapi kenyér. Ezek ugyanis szükségesek zarándokutunkhoz
Zsidó tradíció
Az örök élet elnyerése, azaz a messiási lakomában való részesedés
Elsődleges értelmezés
Napi élelem, illetve a mindennapi emberi élethez szükséges javak kérése.
Luther - A kenyérhez tartozik az evés és ivás, ruha és cipő, ház és udvar, szántóföld, barom és minden jószág, istenfélő házastárs és gyermekek, istenféle és hűséges felsőbbség, jó kormányzók, jó idő, béke, egészség, erkölcs, becsület, jó barátok, hű szomszédok és ehhez hasonlók.
Noha a spirituális értelmezések is tartalmaznak mély igazságokat, mégis elsősorban ez az értelmezés a helytálló. Ha a lelket és testet gyógyító és tápláló Krisztus egészében tekintette az embert, akkor mi is elmondhatjuk Neki testi szükségeinket is.
Miért kérjük, hát nem dolgozunk meg érte? – Minden ajándék! Istentől kapunk: erőt, egészséget, munkalehetőséget, munkakedvet, áldást.
Legyünk akkor is hálásak a földi adományokért, ha úgy érezzük, hogy megdolgoztunk érte!!
Mennyit kérünk?
A görög szó epiousziosz az egy napra való szükségletet jelöli. Annyit kérünk, amennyire szükségünk van ma, azzal a bizalommal, hogy Atyánk a jövőben sem feledkezik meg rólunk. Ő eddig is gondoskodott rólam, ezért bízok Benne!
Nem az „én” kenyeremet, hanem a „MI kenyerünket” kérem. Ez a kérés az egymással való törődésre tanít!
A hitetlen ember aggodalmaskodik, felhalmoz, kuporgat, s képes kiütni a másik kezéből is a kenyeret, mert nem bízik az Atya jóságában; s ennek eredményeként a Föld lakosságának 1/3-a dúskál, 1/3-nak megvan a mindennapi élelem, 1/3-a pedig tengődik és éhen hal (Óránként kb. 3.000-4000 ember hal éhen, mert nincs meg a betévő falatja.) Az éhezés gyökere – túl a gazdasági és politikai kérdéseken – a bűn. Orvoslása megosztás által!
Szent Vazul - Az otthonodban megromló kenyér az éhezők tulajdona, és az ágyad alatt penészedő cipő a mezítlábasoké!
Puritánok - Elég a kenyér és a ruha, s ha megvan, élj boldogan!
Ne hagyjuk, hogy a démoni KELL sürgetése irányítson, s mindig csak „többet” és jobbat” követeljünk!
2. És bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek!
Az „és” szó összekapcsolja a két kérést. Szinte így is lehet érteni: Mindennapi vétkeinket bocsásd meg nekünk!
A két kérés összefügg: ahogyan szükségünk van a napi kenyérre, úgy van szükségünk a bocsánatra is a teljes emberi élethez. Életszükséglet, életfeltétel!
A bűnre egyetlen megoldás van, a megbocsátás!
Az ember sok mindennel próbálkozik: más bűnére mutogat, más színűre festi bűnét stb.
Isten bocsánata
Jézus örömhíre, hogy Atyánk gazdag a kegyelemben, és bővelkedik a megbocsátásban; s úgy akarja adni, mint a napi táplálékot.
Emberi bocsánat
Legyünk készek mi is megbocsátani az ellenünk vétkezőknek! „Ne nyugodjék le a nap haragotok felett!” (Ef 4,26)
Ne bosszúálló, bűnöket felrovó, hanem megbocsátó emberek legyünk! A Sátán, a Vádló játékszere az, aki nem akar megbocsátani, a Paraklétosz, Szószóló eszköze az irgalmas ember!
A bocsánat nem érzelmek és emlékek kérdése, hanem akarati döntés. Ez lehet egy hosszú folyamat, ami úgy kezdődik, hogy nem akarok ártani, bosszút állni a másikon!
Szeressétek ellenségeiteket! Tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket. Áldjátok azokat, akik átkoznak benneteket, és imádkozzatok azokért, akik gyaláznak titeket. (Lk 6,27-28)
A megbocsátásnak 3 jele van: - jót teszek a másikkal, ha alkalmam van rá – jót mondok róla/neki – imádkozom érte!
A 2 bocsánat kapcsolata
Isten megbocsátása nem a mienktől függ. A szeretetben mindig Istené az első lépés. Aki felismerte, hogy bűnös és Isten megbocsát neki, az már maga is képes megbocsátani! Aki új kapcsolatba kerül Istennel, az új kapcsolatba kerül a másikkal is.
Befejezés
Kérjük Istent, adja meg nekünk mindazt, ami az emberi élethez szükséges!
9. KÍSÉRTÉS - DOXOLÓGIA
1. Próba és kísértés
Kísértés (gr. Peirazein) = kísérteni, próbára tenni
Isten többször próbára teszi övéit, hogy hitüket erősítse, acélosítsa (pl. Ábrahám Jézus). A megpróbáltatás idejét próbálja kihasználni a gonosz, hogy összetörjön és elfordítson Istentől! A gonosz kísérthet belülről (gondolataink, érzelmeink, felszínes vágyaink, testünk) és kívülről (világ).
Azt kérjük Istentől, hogy ne engedje, hogy olyan kísértésbe essünk, amelyben elbukhatunk, s ne tegyen minket erőnk felett próbára, illetve ne hagyjon el a kísértés órájában!
A kérés azért csendül fel ajkunkról, mert állhatatosak szeretnénk maradni mindvégig; s mert tudjuk, hogy Jézus együtt érez velünk, hiszen maga is kísértést szenvedett és hatalma van segíteni azokon, akik kísértésbe esnek!
A gonosz
A Biblia nem spekulatív könyv - egyszer, mint személyes, máskor személytelen erőként beszél a gonoszról -, de felhívja figyelmünket a gonosz létére és buzdít az ellene való harcra. A gonosz éket akar ütni Isten és ember közé.
Nevei: Kísértő (Mk 4,3), ősellenség (Mt 13,39), a hazugság atyja (Jn 8,4), ördög, démon, Belzebub, a világ fejedelme, a halál szerzője.
Taktikája: Jónak mutatja a bűnt (vö. Lucifer), mintha az jelentené az életet, de igazából a halált hordozza!
Vö. Fulton Sheen: Isten neve: Én vagyok! Gonosz mondása: nem vagyok!
Istennek hatalma van a gonosz felett. Ezért kérjük küzdelmünkben az Ő segítségét!
„A világban megpróbáltatások érnek titeket, de bízzatok, én legyőztem a világot.” (Jn 16,33)
Szent Ambrus - Az Úr pedig elég hatalmas ahhoz, hogy megóvjon és megőrizzen titeket a támadó Ördög cselvetései ellen, hogy ne ártson nektek az ellenség, aki a bűnt szokta gerjeszteni. Ha ugyanis Isten velünk, ki ellenünk?
Xavéri Szent Ferenc – A gyermek, ha vadállatot lát, a szülő segítségét kéri. Mi is kérjük Isten segítségét a kísértésben!
Ki imádkozza ezt a kérést? Az a személy, aki:
Józan
Látja, hogy a bűn mocskával áll szemben, ahol az Ellenség megpróbál elszakítani Istentől, ezért szüksége van Isten segítségére. Nélküle belefullad a rosszba!
Eltökélt:
Isten útján akar járni kitérők nélkül.
Igaz-e ez a kérés a mi ajkunkon? Tényleg akarunk-e szabadulni a gonosztól? Nem kacérkodunk-e vele? Visszautasítjuk-e azokat az olvasmányokat, filmeket, gondolatokat, társaságot, eszközöket, amelyek nem Istentől valók?
2. Mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké amen
Máté evangéliumának egyes kézirataiban a Mi Atyánk végén ott találjuk a zárókönyörgést (Mert Tied az ország…), ami sok exegéta szerint a közösség válasza volt az imádságra.
Az imádságok sokszor doxológiával, istendicsőítéssel fejeződnek be. Ezeket is a Szentlélek ihlette, ezért a Mi Atyánk végén helyet kaphat ez a befejezés.
Amikor már nincs több „imatárgyunk”, egyszerűen Istenre tekintünk, hitvallást teszünk, imádjuk Őt.
Pl. Dolgozó édesapa és gyermek párbeszéde (Mit akarsz, gyermekem! Semmit, csak veled lenni, édesapám)
Mi hogyan imádkozunk? Szeretetünk is feltárul vagy csak kéréseinket mondjuk el? Imádságaink sokszor rövidek, felszínesek, akár beszélgetéseink. Futóbeszélgetések, futóimádságok jellemzik a mai embert.
A zárókérés arra tanít, hogy még egy kicsit maradjunk az Atyánál, várjuk válaszát, örüljünk Benne (vö. Zsolt 37,4).
Tied az ország (Ország = Uralom)
A világ mintha mást mutatna: a politikában, a gazdasági életben mindenki az uralomért, egyeduralomért küzd. Fékeveszett uralomvágy diktál a mindennapokban.
Mi keresztények megvalljuk, hogy Istené az uralom!
Ez tény és evangélium! Nem a sors, hanem Isten kezében vagyunk!
Aki ezt vallja, az békésen ébred, derűsen dolgozik, nyugodtan alszik el.
Tied a hatalom
Másodjára megvalljuk, hogy Istené a hatalom (dynamis). Abszolút értelemben Isten az erős és hatalmas. Neki az egész világ felett hatalma van. Örömhír, hogy a minket szerető Atya kezében van a hatalom, aki a legjobbat, üdvösségünket munkálja erejével.
Tied a dicsőség
Az ember hivatása, hogy Istent dicsérje. Ehelyett mi általában dicsekszünk. Kit dicsér a kor? Kire néznek fel az emberek? Kiről szólnak az újságok, a filmek? – Az emberekről.
Még az Egyházban is előfordulhat a dicsekvés! (pl. Isten dicsőségre – készíttette – X.Y.
Amen ( = Hiszem, vallom, rábízom magamat)
Istenre tekintünk, s az Ő kezébe tesszük le ügyeinket, s önmagunkat! Legyen minden úgy, amint Ő akarja! Vele voltam az imádságban, Vele megyek tovább, azt teszem Szentlelke segítségével, amit Ő, az Atya kíván tőlem, ahogy a Fiú, Jézus is tette