A HÉT SZENTSÉG - BEVEZETÉS

 

 

 

1. A „szent” és a „szentség” kifejezés a Bibliában és a keresztény életben 

• Isten a Szent

        Az Ószövetség elsősorban értelemben Istent mondja szentnek. A héber szó (kadad) jelentése: elkülönített, más. A fogalom kifejezi, hogy Isten más, mint a profán világ, minden felett áll.

Vö. Izajás 6 Szent, szent, szent az Úr…

• Izrael hivatása az életszentség

        Isten választott népét életszentségre hívja: "Szentek legyetek, mert én, az Úr, a ti Istenetek szent vagyok!" (Lev 19,2) Ez annyit jelent, hogy a népnek szakítani kell a bűnös, világias élettel és erkölcsi tökéletességre kell törekednie.

        Az életszentségre való felszólítás gyakorlati útmutatásokat ad a társadalmi és a vallási életre vonatkozóan: "Ne lopjatok, ... ne csalja meg egyik a másikat! Ne esküdjél nevemre hamisan... Felebarátodat erőszakkal el ne nyomd! ... Ne kövess el jogtalanságot és ne ítélj igazságtalanul! ... Ne légy rágalmazó... Ne gyűlöld testvéredet szívedben... Ne állj bosszút!" (Lev 19,11-18)

• Jézus az Ősszentség

        Izrael nem tudta teljesíteni a Teremtő akaratát. A szentség Jézusban valósul meg. Új népet választ, az Egyházat, ahol szintén hivatásunk az életszentség.

• Az Egyház mint alapszentség és a 7 szentség

       Jézus 7 szentséget bízott az Egyházra – ezért nevezzük az alapszentségnek – s ezek segítenek a szentté válásban.

 

2. A szentség fogalma

        A szentség:          (a.) Krisztus által rendelt (b.) látható jel, (c.) amely láthatatlan, isteni kegyelmet közvetít.

 

• Krisztus által rendelt

        Jézus alapította a szentségeket, ezek az Ő ajándékai „értünk, a mi üdvösségünkért”. Ez egyes szentségek alapításánál közvetlenül látható (pl. keresztség, Oltáriszentség); másokat viszont indirekt formában.

 

• Látható jel (signum)

         Oly sok láthatatlan valósága van az életnek, amelynek meg vannak a jelei (szeretet, boldogság, hit stb.)

         A jel kifejezi a láthatatlan, titokzatos valóságot. A látható jelek láthatatlan, titokzatos, isteni kegyelmeket hordoznak.

 

• Isteni életet, kegyelmet közvetítenek (res)

       A szentségek által megvalósul az Istennel való találkozás. Megadják, növelik vagy visszaszerzik Isten üdvösségszerzõ kegyelmét.

 

 

 

 

3. Felosztása 

       1-3 Bevezetõ szentségek: Keresztség, Bérmálás, Eukarisztia (Oltáriszentség)

      4-5 A gyógyulás szentségei: Bûnbocsánat szentsége, Betegek kenete 

      6-7 A szeretet-szolgálat, közösségépítés szentségei: Egyházi rend, Házasság

 

4.  Miért éppen ez a hét?

    Életünk fontos eseményeiben, döntő szakaszaiban – amikor szembesülünk korlátjainkkal - bátorításra, megerősítésre van szükségünk. Ezekben a döntő pillanatokban nyitottabb az ember Isten előtt. A szentségek által (kivéve az Oltáriszentséget, a mindennapok szentségét) életünk határhelyzeteiben, jelentős eseményeiben kapunk Jézustól isteni erőt, kegyelmet, s egyesülünk Vele.

 

5. Kik részesedhetnek a szentségekben?

       Aquinói Szent Tamás - A szentség isteni segítség az életszentség elnyerésére!

 

       Ezért a szentségekben azok részesedhetnek, akik:

• Hisznek Jézusban és Isten népének élő tagjai,
• mélyebben kívánnak egyesülni Krisztussal és az Egyházzal
• és ezáltal kívánják elnyerni az üdvösséget!

        A szentségeket az Egyház megbízottai szolgáltatják ki (Jézus - Egyház - megbízottak) és ex operente (a véghez vitt mű erejénél fogva) hatnak, de gyümölcsözővé akkor válnak, ha a felvevő azonosul Krisztus és az Egyház szándékával.

 

 

 

 

6. Új egyházkép - új szentségszemlélet

        Isten Szentháromság. Az Egyház Isten népe, vagyis szeretetközösség. A szentségek ünneplése közösségben történjék!

 

        A keresztség által az Egyház tagja lesz a megkeresztelt, és ez arra rendeli, hogy részt vegyen a keresztény közösség életében.

        A bérmálás még szorosabban köt az Egyházhoz, s kötelezi a hívőket, hogy Krisztus tanúi legyenek.

        Az Oltáriszentség kézzelfoghatóan megmutatja és megteremti Isten népének egységét.

       Akik a bűnbocsánat szentségéhez járulnak, kibékülnek az Egyházzal is, hogy új életet kezdjenek a közösségben.

       A betegek kenetével az Egyház megerősíti a szenvedőket és buzdítja őket, hogy csatlakozzanak Krisztus szenvedéséhez, és így szolgálják Isten népének lelki javát.

      Az egyházi rend arra ad küldetést a fölszentelt személynek, hogy közvetítse az Egyház közösségének Isten kegyelmét.

      A szentségi házasság kegyelmet ad és meghív arra, hogy a hitvestársak Krisztus és az Egyház szeretetkapcsolatát tükrözzék, s maguk is kis egyházzá, családegyházzá váljanak!

 

AZ ÚJJÁSZÜLETÉS SZENTSÉGE – A  KERESZTSÉG

 

1. Bevezetés

         Firenzei Zsinat -  A szent keresztség az egész keresztény élet alapja, a lelki élet ajtaja és kapu a többi szentségekhez. A keresztség által megszabadulunk a bűntől, és mint Isten fiai születtünk újjá, Krisztus tagjai leszünk, betestesülünk az Egyházba és részeseivé váltunk az Egyház küldetésének.

 

2. A keresztség az Egyház történetében

         a/ A szentség rendelése

         Jn 3,5 Bizony, bizony mondom neked: ha valaki nem születik vízből és Szentlélekből, nem mehet be Isten országába.

         Mk 16,16 „Aki hisz és megkeresztelkedik, az üdvözül!” 

Keresztelési parancs "Menjetek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet, és kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében!" (Mt 28,19-20)

        

         b/ A keresztség az apostolok életében

         Pünkösd napjától kezdve az apostolok hirdették az evangéliumot kereszteltek. Ekkor felnőttek részesültek a keresztség szentségében, s gyakran egyszeri hallás, illetve öntudatos, személyes döntés után.

 

         c/ A katekumenátus

         A keresztényüldözések hatására a II. századtól hosszú, 2-3 éves felkészülés (katekumenátus) után lett valaki az Egyház tagja. Lépcsői:

         A prekatekumenátus: az illető megismerte a keresztény közösséget, s ismerkedni kezdett a hittel.

         A katekumenátus: Az illetőt felvették a hitjelöltek közé, s megtanulta a keresztény hit alapigazságait, tapasztalatot szerzett az imádság gyakorlatában. A felkészülés során a keresztény közösség egy kiválasztott tagja, mint kezes (sponsor) segítette őt. Fontos volt, hogy a hitjelölt ne csak megismerje a hitet, hanem belenőjön a keresztény közösségbe. E felkészülés 1-2 évig tartott.

         A lelki megtisztulás és megvilágosodás: Nagyböjtben elkezdődött a beavató szentségekre való konkrét előkészület. Az időszak célja nem a tanulás, hanem a lelki elmélyülés volt; s fontos szerepe volt a bűnbánatnak, az önmegtagadás cselekedeteinek, az imádságnak és a szeretetgyakorlatoknak.

         A beavató szentségek kiszolgáltatása: Húsvét vigíliáján a hitjelöltek részesültek a keresztség, a bérmálás és az Eukarisztia szentségeiben.

         A misztagógia: A kb. 1 éves időszak célja az elmélyülés volt, s hálaadást végeztek a keresztség után 1 héttel, 50 nappal (Pünkösdkor) és 1 évvel.

 

         d/ A gyermekkeresztelés

         A VI. századtól lett általános a gyermekkeresztelés, amit gyakorlati okokból vezettek be: a szülők szerették volna, ha a gyermekek is, akik velük együtt részt vettek a közösség életében (imádságok, együttlétek) tagjai lesznek az Egyháznak. Ebben az esetben a szülő tett hitvallást, s ígéretet, hogy a hit szerint neveli a gyermekét; s a kezes (sponsor) helyett a keresztszülő vállalta, hogy ebben segítséget nyújt.

        

         e/ A jelen

         Ma – miután megszűnt a keresztény társadalom, s egy elvilágiasodott korban élünk – ismét előfordulnak a gyermekkeresztelés mellett a felnőtt-keresztelések is. A gyermekkeresztelés esetében a szülő tesz hitvallást és ígéretet a gyermek hit szerinti nevelésére; felnőtt-keresztelésnél pedig a jelölt megismeri a hit igazságait és kapcsolatba kerül a keresztény közösséggel, amelynek tagja kíván lenni!

 

3. A keresztség értelme és kegyelme – a szertartás tükrében

         a/ A kereszt jele – Krisztus pecsétje. Jelzi, hogy ahhoz tartozunk, aki értünk meghalt, aki drága árat fizetett üdvösségünkért

 

         b/ Isten igéje – Atyánk szól hozzánk, beszél Önmagáról és rólunk, feltárja az élet és az örök élet útját

 

         c/ Katekumenek olaja – Jézus – aki mindhalálig hű maradt - erőt ad a gonosz elleni küzdelemben

 

         d/ A keresztvíz megáldása – A víz az élet és halál, valamint a megtisztulás jelképe. „Eltemettek, tehát vele együtt a halálba a keresztség által, hogy amint az Atya dicsősége feltámasztotta Krisztust a halottaiból, úgy mi is éj életet éljünk!” (Róm 6,4)

           „A Szentlélekben való újjászületés és megújulás fürdője.” (Tit 3,5)

           Vak Didimusz – A keresztelési medence a Szentháromság műhelye a hívők üdvösségéért. Az megszabadít a kígyó marásától… Az Atyaisten jóságából és a Szentlélek kegyelme által megszabadulunk bűneinktől…

 

         e/ Keresztségi fogadalom – Ellene mondunk a gonosznak, s megvalljuk a Szentháromság Egy Istenben való hitünket, akinek nevében megkeresztelnek minket. Az Atya gyermekei, a Fiú testvérei és a Lélek templomai leszünk!

 

         f/ Alámerítés/leöntés – Latin Egyházban e háromszoros leöntést a keresztelô e szavai kísérik: ,,N., én megkeresztellek téged az Atya, és a Fiú, és a Szentlélek nevében.\ A keleti liturgiákban a kelet felé fordult katekumennak mondja a pap: ,,Isten szolgája, N., megkereszteltetik az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében\

 

         g/ Krizmával való megjelölés – A szentség által Istenhez tartozó, számára lefoglalt személyek leszünk. Kereszténnyé, Krisztus követőivé leszünk, aki egy személyben fölkent Pap, Próféta és Király.

 

         h/ Fehér ruha – Lelkünk megtisztult a bűntől, s beöltözünk Krisztusba: “Krisztust öltöttétek magatokra” (Gal 3,27).

         Vak Didimusz - Amikor kilépünk a keresztelési medencéből, magunkra öltjük Krisztusunkat, Megváltónkat, mint romolhatatlan köntöst!

 

         i/ Égő gyertya – Krisztus a világ világossága legyőzte bennünk a bűn sötétségét, s az Ő fényében járva eljuthatunk az örök életre. Ugyanakkor a gyertya emlékeztet arra is, hogy a hitnek világoskodnia kell ebben a szellemi-lelki sötétségben, árasztania kell a szeretet melegét ebben a szeretetlenségtől gyakran didergő világban. Őrizni és ápolni kell a hitet, mert ha ezt nem tesszük meg, az csak pislákol vagy elalszik!

        

Befejezés

        Mindenható Isten, Ki Egyszülött Fiad halálába és feltámadásába történő keresztelkedésünk által kivezettél minket a régi bűnös életből, add, hogy új életre születve igazul és szentül éljünk mindenkor a mi Urunk Jézus Krisztus a Te Fiad által, által, aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben mindörökkön-örökké! Amen. (Imádság)

 

A MEGERŐSÍTÉS SZENTSÉGE: A BÉRMÁLÁS

 

 

 

 

Bevezetés

         A bérmálás nemcsak sorrendben, hanem lelki értelemben is követi a keresztséget. Megerősít, hogy éljük a keresztségben nyert új életet!

 

1. A Szentlélek eljövetele – A bérmálás története 

• A Szentlélek az Ószövetségben

         Teremtés (Élet és rend Lelke) és próféták

 

• Jézus és a Szentlélek

         Keresztelkedés – „Az Úr Lelke van rajtam!” (Lk 4,18)

        A Szentlélek közlése: Húsvétkor - „Vegyétek a Szentlelket!” (Jn 20,22) Pünkösdkor –  A Szentlélek eljövetele (ApCsel 2)

 

• Az apostolok bérmálnak

        Az apostolok kézfeltétellel imádkoztak a megkereszteltekért, hogy a Szentlélek erősítse meg őket, s velük is közölje ajándékát (Ap. Csel 8,15-17; 19,6) Ekkor szorosan, szinte elválaszthatatlanul összetartozott a keresztség és a bérmálás.

 

• Az apostoli kor után kialakulnak a szentség látható, kísérő jelei

        Kézfeltétel által kérték a Szentlelket, erősítse meg a keresztségben elnyert kegyelmeket. Később külön jel kapcsolódott ehhez az imádsághoz: a krizmával való megkenés jelezte a Szentlélek erejét, s azt, hogy a megbérmált Isten számára lefoglalt személy. (2 Kor 1,22: „Isten pecsétjével megjelölt minket és mint foglalót árasztotta szívünkbe a Lelket!”)

 

• A bérmálás gyakorlata a keleti és nyugati egyházakban

        A gyermekkeresztelés általános bevezetése után a keleti egyházakban a pap végezte a bérmálást a keresztelés után, s ez jelezte, hogy a két szentség szorosan összetartozik; a nyugati egyházakban pedig felnőttkorban került reá sor, s a püspök szolgáltatta ki. Ez jelezte az elöljáróval, az egyetemes Egyházzal való egységet, illetve azt, hogy valaki tudatosan, személyesen akar megerősödni a keresztség kegyelmeiben.

 

2. A bérmálás

         II. Vatikáni Zsinat mondja - „A bérmálás a mindennapok megszentelését szolgálja … Általa válik teljessé a keresztség: tökéletesebben köt az Egyházhoz, a Szentlélek sajátos ereje gazdagítja a híveket, hogy Krisztus tanúiként életükkel és szavukkal terjesszék és védjék a hitet!” (LG)

 

• A mindennapok megszentelését szolgálja

        Arra kapunk segítséget, hogy Isten akarata szerint éljünk; ne pedig világias, közönséges módon. A mindennapok megszentelése azt jelenti, hogy a Szent Isten uralma kiterjed a hétköznapokra; s nem lesz templomi és azon kívüli élet, kettős magatartás. Az ember Isten akaratát keresi és cselekszi mindenben: munkában és munkanélküliségben, örömben és bánatban, bölcső és koporsó mellett.

 

• Teljessé teszi a keresztséget

         A keresztségben nyert új, krisztusi élet növekedését szolgálja. Ekkor már a megkeresztelt önmaga döntése alapján kíván keresztény módon élni. A szentség által mélyül az Istenhez való tartozásunk.

 

• Az Egyházhoz köt

        A megbérmált küldetést kap az Egyházban. A közösség élő tagjává kell válni! Használni kell mások javára a Szentlélektől kapott ajándékokat. (Hol van reám szükség? Hol tudok képességeimnek megfelelően szolgálni stb.?) Megengedhetetlen, hogy nem kap feladatot az Egyházban a megbérmált. Ebben a sajnálatos esetben a szentség kegyelme nem kibontakozik, hanem elhal!

 

• Tanúságtétel

        Életünkkel és szavunkkal tanúságot kell tenni Krisztusról, a megkeresztelt most már nemcsak arra törekszik, hogy ő maga krisztusi emberként éljen, hanem szavával és életpéldájával mások előtt is tanúskodni szeretne hitéről.  Váljunk Isten szeretetének jelévé (munka, jó ügy, szociális tevékenység stb. által)

 

• A Szentlélek ereje gazdagítja

         A Szentlélek megerősít, megszentel, kormányoz!

 

3. A bérmálás jele – Megkenés

         Vedd a Szentlélek ajándékának jelét! – kézfeltétel és krizmával (szent olajjal) való megkenés kíséretében.

 

• Krizma és Istenhez tartozás

         A szent krizmával való megkenés a keresztség után, a bérmáláskor és a papszenteléskor az Istennek szenteltség jele. A bérmálás által a keresztények, vagyis a ,,fölkentek\ fokozottan részesednek Jézus Krisztus küldetésében

 

• A krizma a Szentlélek pecsétje

        A pecsét egy személy szimbóluma, jele egy tárgyon - így jelölték meg az ókorban a katonákat a vezéreik és a rabszolgákat uraik pecsétjével.

        Pecsétjével megjelölt minket és foglalóul szívünkbe árasztotta a Lelket. (2Kor 1,21--22)

       KEK 1296 A Szentlélek e pecsétje azt jelenti, hogy az ember egészen Krisztushoz tartozik, végleg az Ô szolgálatába van állítva, de azt is jelenti, hogy ígéretet kapott az isteni oltalomra az idők nagy megpróbáltatásában.

 

• A krizma és a szép élet

         Az olaj az ókorban kozmetikum volt, bekenték a testet, hogy az szép és rugalmas legyen!

         A krizma jelzi, hogy a Szentlélek, az égi kenet segít, hogy szép legyen keresztény életünk!

 

Befejezés

           Szent Ambrus - Emlékezzél arra, hogy lelki pecsétet kaptál: a bölcsesség és az értelem Lelkét, a tanács és az erősség Lelkét, a tudás és a jámborság Lelkét, a szent félelem Lelkét, és őrizd meg, amit kaptál! Megpecsételt téged az Atyaisten, megerősített téged az Úr Krisztus, és a zálogul adta a Lelket a szívedbe.

 

 

A KERESZTÉNY ÉLET FORRÁSA, KÖZPONTJA ÉS CSÚCSA: AZ EUKARISZTIA 

Bevezetés

          A II. Vatikáni Zsinat liturgikus konstitúciójában úgy beszél az Oltáriszentségről, mint a keresztény élet forrásáról és csúcsáról. Talán még azt tehetjük ehhez, hogy a keresztény élet központja. E szentség teremti meg itt a földön legteljesebben az életközösséget Istennel, ezáltal táplál minket Krisztus és vezet minket, a zarándokegyházat az örök élet felé vivő úton.

 

1. Az Eukarisztia alapítása és története

• Jézus megígéri az Oltáriszentséget

           A csodálatos kenyérszaporítást követően, miután Jézus kinyilvánítja isteni hatalmát, megígéri az Oltáriszentséget (Jn 6). Az Oltáriszentség az a lélek számára, ami a kenyér a test számára: éltető, erősítő táplálék, a növekedés eszköze. Amint Isten mannával táplálta a pusztai vándorlás során az Ígéret Földjére vonuló választott népét, úgy táplál minket Krisztus a teste és vére által az Ígéret Földje, az üdvösség felé vezető úton!

 

• Az utolsó vacsora        

           A húsvéti vacsorán Jézus teljesíti ígéretét: a kenyeret és a bort testévé és vérévé változtatja át, s parancsot ad, hogy erre mi is emlékezzünk! (1 Kor 11,23-25; Lk 22,19-20; Mt 26,26-28, Mk 14,22-24 (Mt Mk után).

 

• Az Egyház élete

         Az apostoli levelek és az Apostolok Cselekedetei tanúskodnak róla, hogy az apostolok megértették és Pünkösdtől kezdve ünnepelték az Oltáriszentséget.

       Kezdetben részt vettek a szombati templomban/zsinagógákban végzett igetiszteleten, vasárnap pedig magánházakban megemlékeztek az utolsó vacsoráról. A szertartás neve „kenyértörés” vagy „Úrvacsora”. Menete: kenyértörés – agapé – áldás kelyhe.

 

         A zsidóságtól való elszakadás után megjelent a szertartásban az igeliturgia és az utolsó vacsoráról való megemlékezés! A lakoma helyett már a hálaadásra került a hangsúly, így lett a kenyértörésből Eukarisztia!

 

         Keresztényüldözés során életüket kockáztatva is részt vettek szentmisén és vették magukhoz a szentséget! Legnagyobb büntetés az Eucharisztiától való megfosztás volt.

        Afrikai keresztény kihallgatása. "Igen, elmentem az összejövetelre és megünnepeltem az Úr vacsoráját testvéreimmel, mert keresztény vagyok."  

 

         A keresztényüldözés befejezése után kezdtek nagy templomokat, bazilikákat építeni, s itt őrizték az Oltáriszentséget, mint az Újszövetség legszentebb jeleit - akárcsak az ószövetségi választott nép a szent sátorban őrizte a szövetségkötés emlékeit - , s emlékeztek az utolsó vacsorára a szentmise keretében, s vették magukhoz az Oltáriszentséget, Krisztus testét és vérét!

 

         Középkorban ritkult a szentáldozás, viszont kialakult a szentség tiszteletének sok tartalmas, szép formája: szentségimádás, körmenet stb.

 

         II. Vatikáni Zsinat – Az Eucharisztia forrás és csúcs

         Táplálkozás és imádás legyen egyensúlyban!!

         Mindig az Oltáriszentség állt a keresztény nép életének középpontjában!

 

2.Az Oltáriszentség csúcs és forrás

• Krisztussal egyek leszünk, Ő táplálja lelkünket

         Az ember szeretné együtt és eggyé lenni azzal, akit szeret! Ez áll az Istennel való kapcsolatra is. Az Oltáriszentség vétele, a szentáldozás által ez valósul meg: eggyé leszünk Istennel!

         Aquinói Szent Tamás – A szentségnek 3 neve van, az idő 3 dimenziójának megfelelően. Múltban sacrificium (= áldozat), jelenben communio (=közösség). Itt Jézussal, Isten Fiával leszünk egyek! Ez életünk legszentebb pillanata!

 

         Jézus elsősorban azért maradt közöttünk testével és vérével, hogy táplálja lelkünket: „Én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér! Aki e kenyérből eszik, örökké él!”  (Jn 6) Utolsó vacsorán: „Vegyétek és egyétek MINDNYÁJAN!… Vegyétek és igyátok MINDNYÁJAN!”

         Krisztus teste az élet kenyere, az Ő vére a lélek itala! (Vö. Felajánlás) Nélküle éhezik a lelkünk, mert Ő Magának teremtett minket!

 

         Azért adja Krisztus az Oltáriszentséget, hogy azzal éljünk; de annak méltósága azt kívánja, hogy felkészült lelki állapotban vegyük Őt magunkhoz! Lehetőség szerint mindegyik szentmisén áldozzunk! (CIC 917)

 

         Helytelen magatartás a skrupulizmus és a laxizmus!!

         Aki méltatlanul veszi magához az Oltáriszentséget, az kárhozatára teszi! (l. 1 Kor 11,27-29)

         Áldozók sora hosszabb, mint a gyónóké!

 

• Keresztény élet mintája

        Szent Ágoston – Ami az oltáron végbemegy, történjék meg bennünk is!

 

• A keresztény nép egységének jele

        Didaché (II. század 1. fele) - Miként ezek a kenyérdarabok szét voltak hintve a hegyeken és a halmokon és egybegyűjtve egy kenyérré váltak, úgy gyűljön össze a te Egyházad a föld határairól a Te országodba!

          A sok búzamag egy kenyér lett – úgy mi is egy vagyunk!

         Az oltár a keresztény család asztala, ahol közös lakomán veszünk részt. Szeretetben kell élni, mint ez nagy család!

 

• Égi lakoma előképe

         Az üdvösséget gyakran hasonlítják emberi képekkel a lakomához, ahol az ember boldog, s mindene megvan, s együtt van azokkal, akiket szeret! Ennek az égi lakomának az előképe a szentáldozás! Úti eledel Isten országa felé tartó zarándokutunknak!

        Aquinói Szent Tamás – Ha a jövőre gondolunk, a szentség Eucharisztia (=hálaadás), mert elővételezi a mennyei hálaadást a szentek közösségében az eljövendő lakomán.

         El akarunk jutni az üdvösségre? Mi is mondhatjuk e gyönyörű imádságot, amit a zsidók: „Urunk, add nekünk mindig ezt a kenyeret!” (Jn 6,35)

 

• Krisztussal beszélgethetünk, Őt imádhatjuk

         Az Oltáriszentségben jelen van Krisztus! Szeressünk Előtte imádkozni, Vele beszélgetni! Ennek szép formája a szentségimádás!

         Egyedi megtapasztalása Isten velünk való párbeszédének és válaszunk Istennek. A szeretet párbeszéde.

 

Befejezés

         Szent Tamás: A szeretet szentsége. Isten itt mutatja meg szeretetét, de ha élünk ezzel, megmutathatjuk mi is szeretetünket.

 

 

A KIENGESZTELŐDÉS & ÚJRAKEZDÉS SZENTSÉGE:

A SZENTGYÓNÁS

 

Bevezetés

         Az ember egyszerre hatalmas és kicsiny. Tudunk erősek lenni, ugyanakkor törékenyek is testben és lélekben. Isten jól tudja ezt, azért adja nekünk a gyógyulás szentségeit (4-5).

         A bűnbocsánat szentsége Jézus nagy ajándéka, amelyben a lelki betegségeinket gyógyítja vagy a lelki halálból támaszt életre Isten az Egyház által.

 

1. A Biblia tanítása a bűnről és a bűnbocsánatról

• Ter 3 Az Ősbűn előzménye és története

         Ter 2,16-17 "A kert minden fájáról ehetsz. De a jó és rossz tudás fájáról ne egyél, mert amely napon eszel róla, meghalsz.”

         Ter 3,5 "Semmi esetre sem fogtok meghalni. Isten jól tudja, hogy amely napon abból esztek, szemetek felnyílik, olyanok lesztek, mint az istenek, akik ismerik a jót és a rosszat.”

         Az ember letépi a tépet gyümölcsöt és megeszi (latin értelmezés – alma (malum=alma; malus-rossz; keleti értelezés: füge – egyszerre édes és keserű)

Meghal az ember? Testi halált még nem szenvedi el, de lelki halált szenved. Ez a bűn következménye. (Vö. Scott Hahn)

 

         A történet mutatja, a bűn lényege: az ember nem engedelmeskedik Isten parancsának, helyette a gonoszra hallgat, aki kívülről és belülről is támad!

 

         3,15 Isten nem hagyja magára a bukott embert, megígéri a Messiást! „Ellenkezést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, te meg a sarkát veszed célba.”

 

• A bűn házasságtörés

         Ez 16 – Elfordul Istentől, s helyette más szeretetet keres; Élet helyett a halált választja.

 

• Az irgalomban bővelkedő Isten

        Isten úgy mutatkozik meg, aki mindig kész az irgalomra, a megbocsátásra a bűnbánó személlyel szemben

         Iz 38,17 „Bizony, Te megszabadítottad lelkemet, hogy el ne vesszen, hátad mögé dobtad minden bűnömet!”

        Mik 7,18-20 „Isten az irgalmasságot szereti: Ismét irgalmaz majd nekünk, leveszi rólunk gonoszságainkat, s a tenger mélyére veti minden bűnünket!”

         Zsolt 103 „Megbocsátja minden gonoszságodat, meggyógyítja minden betegségedet… Amilyen magasan van az ég a föld felett, oly nagy az Ő irgalma azokon, akik félik Őt!”

 

         Jézus mindig a teljes embert nézi, s nemcsak testi betegségét, hanem lelki betegségét, vagyis bűnét is gyógyítja irgalmas, megbocsátó szeretete által. A bűnök megbocsátása Istent joga; Krisztus azért gyakorolja, mert Ő Isten Fia!

         Jézus tanítványait bízza meg, hogy nevében bűnbocsánatot adjanak:

         Jn 20,22-23 „Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, akinek megtartjátok, az bűnben marad!”

 

2. Az Egyház gyakorlata

        Jk 5,16: „Valljátok meg egymásnak bűneiteket, imádkozzatok egymásért, hogy gyógyulást nyerjetek!”

 

         A 4. századtól már általánossá vált a szentség. Kezdetben nyilvános formában történt a gyónás, sőt a súlyos bűnöket elkövetőket kizárták az Egyház közösségéből, s csak szigorú vezeklés után fogadták újból vissza.

         A 7-8. Században kialakult a négyszemközti gyónás, ahol a pap Krisztus mellett a keresztény közösséget is képviselte.

 

         Protestáns egyházak eltörölték a gyónást. Sokszor talán nehéznek érezzük. Miért is kell egy ember előtt megvallani bűneinket?

 

• Biblikus háttér

         A feltámadt Krisztus tanítványait bízza meg a bűnbocsánat gyakorlásával.

 

• Közösségi háttér

         A bűn nem magánügy: megsértjük vele az Egyházat is, s ezért fontos, hogy legalább az Egyház képviselője előtt valljuk meg vétkeinket!

         Sokat jelenthet a megértő útmutatás; s a Krisztus nevében kimondott bűnbocsánat!

 

• Pszichikai háttér

       Emberi igény, hogy elmondjuk valakinek szorongásunkat, bűnünket (vö. pszichológusok, valóságshow terjedése). A kimondott bűn ereje csökken.

        A szentgyónás őszinte és alázatos lelkületre nevel.

 

3. A szentgyónás részei

• Lelkiismeret-vizsgálat

        Önvizsgálat. Szubjektíve csak úgy lehet teljes a szentgyónásunk, s úgy lesz az újrakezdés, ha őszintén és komolyan felkészülünk arra. Tízparancsolat vagy főparancsolat alapján!

        KEK 1454 Evangéliumok és az apostoli levelek erkölcsi tanítása szerint.

 

• Bánat és erős fogadás

       Ha valakit szeretek, akkor bánt, ha szeretetlen voltam vele szemben. Így a gyónási előkészületben is fáj, hogy nem tudtam megfelelni az isteni értékrendnek, ugyanakkor elhatározom, hogy Isten akarata, Krisztus példája szerint élek!

 

• Gyónás

        A pap előtt elvégzett szentgyónással megvallom, hogy az Egyház tagja vagyok, s így a közösség Krisztus által megbízott szolgája előtt mondom el bűneimet; s egyben szavaimmal ünnepélyesen kifejezem, hogy vissza akarok térni Istenhez és az Egyházhoz! Bűneinket soroljuk!!

 

• Vezeklés, elégtétel

         Krisztus már elégtételt szerzett a kereszten bűneinkért, de jelképesen mi is megmutatjuk, hogy új életet kezdünk!

 

Befejezés

         Isten nagy ajándéka ez a szentség, amelyben megtapasztaljuk az Ő irgalmas szeretetét, „mely erősebb a halálnál és nagyobb a bűnnél és mindenfajta rossznál; a szeretetét, amely fölemeli az embert a legnagyobb bukásoktól és kiszabadítja a legnagyobb veszedelmekből is.” (Vö. II. János Pál -  (Dives in misericordia 96 - 1980)

 

BETEGEK KENETE

 

Bevezetés

         A szentségek által Isten életünk határhelyzeteiben, nagy pillanataiban nyújt segítséget. Ilyen határhelyzet a betegség, a szenvedés, ahol az ember megtapasztalja gyöngeségét, tehetetlenségét.

 

1. A szentség története

• Jézus és a betegek

        Az evangéliumokban olvashatjuk, hogy a jóságos Krisztus sokszor gyógyított betegeket, ezzel is megmutatta isteni hatalmát és együttérző szeretetét. Nemcsak a lelket, a testet is gyógyította. Számos esetben – de nem mindig!!!

 

        Felszólította tanítványait, hogy gyógyítsák a betegeket és hirdessék Isten országának eljövetelét.

        Lk 10,9: „Gyógyítsátok a betegeket, és hirdessétek, hogy közel van Isten országa!”

        Mk 6,13:” Sok ördögöt kiűztek, sok beteget megkentek olajjal, és azok meggyógyultak.”

 

• Az Egyház gyakorlata

        Az. Apostolok Cselekedetei tanúskodik arról, hogy az apostolok eleget tettek Jézus parancsának. Jakab a szentség menetét írja le.

        „Beteg valaki köztetek? Hívassa az Egyház papjait. Imádkozzanak felette, s kenjék meg olajjal az Úr nevében. A hitből fakadó imádság üdvére lesz a betegnek és az Úr megkönnyebbíti őt, ha pedig bűnben van, bocsánatot nyer!” (Jak 5,14)

         Az I-VII. században mindenféle betegségben szenvedők részesedhettek a szent kenetben. A püspök által megáldott olajat a hívek haza vitték, s azzal betegeiket gyakran megkenték.

 

        A VIII-IX. században a betegek kenetéből utolsó kenet lett. A szentség ugyanis párosult a bűnbocsánat szentségével, amelyet sokan csak halálos ágyukon vettek fel.

 

       II. Vatikáni Zsinat - Visszatérés az ősegyház szemléletéhez és gyakorlatához! Ajánlja betegeknek és időseknek; a beteg lakásában való szentség-kiszolgáltatást és az ünnepélyes formájú, templomban történő szent kenet feladását!

       A haldoklók szentsége az Oltáriszentség (viaticum = szent útravaló)

 

2. Kik részesedhetnek a szentségben?

        A betegség és a szenvedés az élet legsúlyosabb megpróbáltatásai közé tartoznak. A betegeket és az időseket – kívánja megerősíteni e szentség által Jézus!

        A szentségben mindazok a betegek részesülhetnek, akik lelkileg felkészültek (szentgyónás és bűnbánat által) és tudatában vannak a szentség jelentőségének!

        Eszméletlen betegek esetében akkor adható fel a szent kenet, ha feltételezhetően a beteg maga is kérné ezt. Elhunytaknak nem, bizonytalanság esetében feltételesen kiszolgáltatható!

 

3. A szentség hatásai

         II. Vatikáni Zsinat: ,A betegek szent kenetével és a papok imádságával az egész Egyház ajánlja a szenvedő és megdicsőült Krisztusnak a betegeket, hogy nekik enyhületet és üdvösséget szerezzen; sőt buzdítja őket, hogy szabadon csatlakozva Krisztus szenvedéséhez és halálához, szolgáljanak Isten népének javára.

 

• Megerősítés kegyelme

        Az Úrnak e segítsége a Szentlélek erejében akarja elvezetni a beteget a lélek gyógyulásához - a halálban ne elmúlást, hanem hazatérést lássunk – felkészít a reményteli átmenetre. „Az elmenők szentsége.”

         Ugyanakkor a test gyógyulása is megtörténhet, ha ez Isten akarata. Krisztusnak hatalma ugyanaz tegnap, ma és mindörökké.

 

• Egyesülés Krisztus szenvedésével

         A szenvedéssel egyetlen vallás sem tud mit kezdeni (iszlám szerint ez a sors; buddhizmus szerint közömbösnek kell lenni iránta). Eszköz lehet az örök élet elnyerésére!

 

• Egyház java

         Az Egyház a betegek kenetének kiszolgáltatásakor közbenjár a betegekért. A beteg viszont a szenvedése felajánlása által hozzájárul az Egyház gyógyulásához.

         Az emberi szenvedés, amely Krisztus szenvedésével egyesül, az üdvösség eszközévé válik. "Most pedig örömest szenvedek értetek, és kiegészítem testemben azt, ami hiányzik Krisztus szenvedéseiből, testének, az Egyháznak javára" (Kol 1,24).

 

Befejezés

          Megtört az erőm: Engedd tudnom, mily kevés napjaimnak száma. Az idő kezdetén te teremtetted a földet, és az ég a te kezed alkotása. Ezek elmúlnak, de te megmaradsz, és mint a köntös, elavulnak mind. Cseréled őket, mint a ruhát, és megváltoznak. De te ugyanaz maradsz, és éveid nem érnek véget. (Zsolt 102)

 

 

AZ EGYHÁZI REND

 

 

 

 

Bevezetés

         6-7 szentség: a szeretet-szolgálat vagy közösségépítés szentségei. Isten mindkét szentségben az élet szolgálatára hív!

 

 

 

 

1. Papság a Bibliában

• Ószövetség

         Már a választott nép körében kijelölték Áront és fiait, valamint Lévi törzsét, akik a papi feladatokat ellátják: bűnökért engesztelő áldozatot mutatnak be és tanítanak.

 

• Jézus a főpap

         A Zsidókhoz írt levél több esetben igazi főpapnak nevezi Jézust, aki kapocs Isten és ember között. „Krisztus az egyetlen és igaz közvetítő Isten és ember között!” (1 Tim 2,5) Földi életének legfőbb tevékenysége Isten országának hirdetése volt; ugyanakkor áldozatot mutatott be a bűnökért, Önmagát feláldozva a Golgota keresztjén!

 

• Királyi és szolgálati papság

        Keresztségünk által Krisztushoz kapcsolódunk, részesülünk az Ő papságából (Vö. Királyi papság) 

         Emellett Krisztus földi működésének elején kiválaszt 12 apostolt, akiknek feladatuk az evangélium terjesztése: „Hirdessétek az evangéliumot minden népnek!” (Mt 28,19); az Eukarisztia ünneplése: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!” (Lk 22,19) és a bűnök megbocsátása: „Akinek megbocsátjátok bűneit, bocsánatot nyer!” (Jn 20,23). - Szolgálati papság

       Az egyházi rend alapítását az utolsó vacsorához kötjük: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!” E parancs nemcsak az Eucharisztia ünneplésére, hanem Krisztus papi szolgálatának követésére is vonatkozik!

 

2. Az egyházi rend 3 fokozata

        Már az 1. században kialakult az egyházi rend 3 fokozata.

       Apostolok feladata a tanítás és a kormányzás volt. Egyeseket az apostolok kézfeltétel által átruházzák hatalmukat az Egyház terjedésekor. (Vö. püspökök). 

      Apostolok segítőtársai a presbiterek.  Századforduló idején írnak egyértelműen az áldozópapságról: hívek számának gyarapodásával a püspök bizonyos feladatok végzésére szentel segítőtársakat kézfeltétellel.

        A szeretetszolgálat végzésére pedig diakónusokat rendeltek.

 

        A püspök feladata a kormányzás és a hitletétemény megőrzése; a papé a nép megszentelése, az igehirdetés és Krisztus áldozatának megjelenítése; a diakónusnak pedig a szeretetszolgálat!

 

3. A papságról

• A papság

         Zsid 5,1-2.4 Mert minden főpapot az emberek közül választanak, és az emberekért rendelnek az Istennel kapcsolatos dolgokban, hogy Isten elé vigye ügyeiket, hogy ajándékokat és áldozatokat mutasson be a bűnökért. Részvéttel tud lenni a tudatlanok és tévelygők iránt, mert ô maga is körül van véve gyöngeséggel…Erre a tisztségre senki sem választja önmagát, hanem akit Isten hív.

 

         A pap nem jobb, nem szentebb, mint más keresztény hívő. A feladata más!

 

• Alter Christus (Krisztus képmása)

        KEK 1548 - A fölszentelt szolga egyházi szolgálatában maga Krisztus van jelen Egyháza számára, mint testének Feje, nyájának Pásztora, a megváltás áldozatának Főpapja és az igazság Tanítója. A pap az egyházi rend szentségének erejéből Krisztusnak, a Főnek személyében cselekszik.

 

         A szentség által eltörölhetetlen jegyet kap a pap, a fölszentelt mindörökre összekapcsolódott Krisztussal! Feladata a Krisztusba való beöltözés, s az Egyház szolgálata. Eszerint a papság nem állapot, hanem folyamat, azaz belenövekedés Krisztus papságába!

 

         Aranyszájú Szent János (+ 407) - 1. A pap jó pásztor: feladata a juhok legeltetése. 2. A papság angyali szolgálat: Istent szolgálja 3. A pap lelki atya: neveli a híveket, mint az atya gyermekeit. A hallgatók lelki épülésére szóljon. 4. A pap/püspök a lélek orvosa - Számos gyógyszert és gyógymódot ismer, s mindig a megfelelőt adja a betegnek. A szónoknak gondosan diagnosztizálni kell a közösség betegségét és szükségét, s hatékonyan kell gyógyítani „ajkának szavaival”. (A papságról)

 

       Nagy Szent Gergely pápa (+ 604) –  A lelkipásztor legyen gondolkodásában tiszta, cselekedeteiben legyen mindig példaadó (legyen mindig példás, hogy az élet útját a maga életével mutassa meg alattvalóinak. Akinek ugyanis már őrhelye miatt kötelessége a legjobbakat mondani, ugyanúgy kötelessége a legszebb példát is mutatni.) Legyen a hallgatásban okos, a beszédben hasznos (nehogy az elhallgatandókat elmondja, az elmondandókat pedig elhallgassa). A lelkipásztor legyen a szenvedésben mindenkivel együttérző, s elmélyülésben álljon mások fölött. Legyen a jóknak alázatos társa, a vétkezők igazságos bírája. A belsőkről való gondoskodást ne csökkentse a külsőkkel való foglalkozás miatt; a külsőknek a gondozását se hagyja el a belső dolgok miatt. A lelkipásztor ne áhítsa az emberek tetszését. Helyesen alkalmazza a dorgálást és elnézést, a szigort és szelídséget. Naponta kell elmélkednie a lelkipásztornak a Szentírásról. (A lelkipásztorság törvénykönyve)

 

           Viennay Szent János - A pap olyan személy, akit Isten ereje ruház fel. „Menjetek – mondja a mi Urunk – ahogy az Atya küldött engem, úgy küldelek én is titeket. Menjetek és tanítsatok minden népet…  Aki titeket hallgat, engem hallgat, aki titeket megvet, engem vet meg.”

           A pap személyén keresztül jön hozzánk minden boldogság, kegyelem, mennyei ajándék. Ha nem lenne egyházi rend, nem lenne Eucharisztia.  A pap által lettem Isten gyermeke a keresztség szentségében, ő tisztított meg bűneimtől, ő táplálja lelkemet.

 

           XVI. Benedek pápa - A papság évének célja, hogy segítsük a papokat a lelki tökéletesedés útján. „Mind jobban ragyogjon az oltár ezen alázatos szolgájának a léte, vagyis teljes azonosulása a küldetésével”. 

 

Befejezés

         Az emlékév teremjen gyümölcsöket: a lelkipásztorok azonosuljanak Küldőjükkel és küldetésükkel; a hívek imádkozzanak papjaikért!

 

 

A HÁZASSÁG

 

 

Bevezetés

         Közösségépítés és szeretet-szolgálat másik szentsége a házasság.

 

 

1. A Biblia a házasságról

        Ter: házasság alapítása – Jel. a „Bárány menyegzői lakomájának” képével fejeződik be.

 

• ÓSZÖVETSÉG

             „Nem jó az embernek egyedül lennie! Alkotok mellé segítőtársat!”  (Ter 2,18) – A házasság Isten alkotása, ezért nemcsak emberi, hanem szent szövetség is!

 

          ”Azután az Úristen az emberből kivett oldalcsontból megalkotta az asszonyt.” (Ter 2,22) Együtt alkotnak egy egészet. Egymást tiszta szívből szeressék! (Vö. Szent Ágoston – Asszony helye a férfi szívénél)

 

         „És az emberhez vezette.” (Ter 2,22) - A házastárs Isten ajándéka! Az ajándékot megköszöni az ember, örül annak, vigyáz rá! Milyen fontos ez a házasságban!

 

• ÚJSZÖVETSÉG

        „Amit Isten egybekötött, azt ember szét ne válassza!” (Mt 19,6) – Jézus életre szólónak, felbonthatatlannak mondja a házasságot!

 

           „Elhagyja az ember atyját és anyját, feleségéhez ragaszkodik, és a kettő egy ember lesz. Nagy titok ez! Én Krisztusra és az Egyházra vonatkoztatom.” (Ef 5) – A házastársak szeretetének mintája Krisztus Egyház iránti szeretete! SZABAD, TELJES, HŰSÉGES, GYÜMÖLCSÖZŐ

 

 

2. A házasság hatásai

           Isten kegyelmet ad a feleknek a szentség által, hogy „miniegyházként” éljenek: vagyis szeressék egymást, s életük középpontjában Isten álljon. A szentség által a házastárs a Szentháromság képmásává lesz (szeretetközösség, életadás).

 

           Céljai: A házastársak szövetsége a szeretetközösség megélésére (coniugium) és az élet átadására (matrimonium) irányul.

 

3. A házasság teológiája

            A házastársi szeretet és élet bensôséges közössége, melyet a Teremtô alapított és törvényeivel körülvett, a házassági szövetség, azaz a visszavonhatatlan személyes beleegyezés által jön létre. Így az emberi tettből, mellyel a házastársak kölcsönösen átadják és elfogadják egymást, Isten rendeléséből szilárd intézmény keletkezik a társadalom színe elôtt is; ez a szent kötelék mind a házastársak és a gyermek, mind a társadalom javát tekintve nem az emberi szabad akarattól függ.  (GS 48)

 

           Bensőséges élet- és szeretetközösség: a házasság a legszorosabb, legbensőségesebb emberi barátság.

 

            Kizárólagos élet- és szeretetközösség: a 2 személy bensőséges közössége olyan, amely kizár mindenki mást. Ez teljes hűséget követel meg a házaspártól. Ez a kizárólagosság lényeges a gyermekek java miatt is.

 

            Felbonthatatlan élet- és szeretetközösség: a férj és feleség nem múló érzelem vagy csupán erotikus hajlam miatt köt szövetséget.

 

           A házasság férfi és nő szövetsége: a nemek kiegészítIK egymást a házasság lényege. Ezért lehetetlen az azonos neműek házasságának elismerése.

 

          A házasság a férj és feleség javáért van: A férfi és a nő összeköti életét a házasságban a maga javáért, a közös jóért, azért, hogy gazdagítsák egymást, s végső soron, hogy elnyerjék az üdvösséget. 

 

        A házasság a gyermekek nemzésére és nevelésére irányuló közösség.

 

Cölibátus

        Minden ember hivatása, hogy férj és atya legyen. A pap menyasszonya Krisztus csodálatos menyasszonya, az Egyház.

          

Nehézségek

          Megtérésre szoruló közösség. – 1. A házasságot emberek kötik. Ott van bennünk a jó és a rossz, az erő és a gyöngeség! Hajlam a szent életre és szeretetre, de a bűnre és az önzésre is! Ha az ember nem tökéletes, akkor nincs tökéletes házasság sem! A házasság önmagától nem lehet, nem maradhat jó! Ápolni kell, időt szánni rá! Szükséges a szív megtérése!

 

         A gonosz Isten, az élet, a szeretet ellensége! Támadja a házasságot, a családot! - A házasság és család a jó és rossz küzdelmének, az élet és halál küzdelmének, a szeretet és szeretetlenség küzdelmének központjában áll. „Lelki harcot” vívunk (Ef 6,12)

 

Befejezés

         Hogyan lesz Isten akarata szerinti a házasság? Ehhez fogni egymás kezét, de Jézus kezét! Ugyanakkor emeljük fel imádságban kezünket Istenhez a családokért, családjainkért!